A lelkes szemétszedő csapat!

Köszönjük nektek, hogy eljöttetek!
    • hull1
    • hull2
    • hull3
    • hull4

Mi az a TeSzedd!?

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. Idén immár hetedik alkalommal valósul meg. A szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban „nagytakarítanak” a TeSzedd! önkéntesei. Azért szervezzük meg ezt a mozgalmat minden évben, hogy közösen megtisztítsuk szűkebb-tágabb környezetünket. Ha tetszik a kezdeményezés, gyere és regisztrálj! Ezt az e-mail címeddel vagy a Facebook profiloddal tudod megtenni. Ha előbbit választod, akkor keresd visszaigazoló levelünket postafiókodban. Ha a regisztráción túl vagy, akkor már léphetsz is be a TeSzedd! Infopontba az e-mail címeddel és a jelszavaddal vagy Facebook profilod segítségével.

Regisztráltam és beléptem! Hogyan tovább?

Döntsd el, hogy önkéntesként (egyedül vagy csoportosan) vagy koordinátorként csatlakozol az akcióhoz, de ne feledd, jelentkezésedet legkésőbb 2017. szeptember 5-én éjfélig várjuk. Önkéntesként nincs más dolgod, mint csatlakozni egy már meglévő találkozási ponthoz és részt venni az akcióban. Ha koordinátornak jelentkezel, azzal vállalod, hogy ott helyben Te magad kézben tartod a szemétgyűjtést. Ez azt jelenti, hogy átveszed, a helyszínre viszed és kiosztod a szemétgyűjtéshez szükséges eszközöket, aláíratod a jelenléti ívet, koordinálod az eseményeket, majd az akció után jelzed, hogy hol hagytátok a megtöltött zsákokat. Ha van kedved, küldhetsz nekünk egy rövid beszámolót és képeket is az akcióról.

Mikor menjek…

Szeptember 15-én, 16-án, vagy 17-én. Sőt, akár mind a három nap jöhetsz, csak lehetőleg egy nap egy helyre jelentkezz be vagy hozz létre találkozási pontot.

További információk:

www.teszedd.hu

Tisztelet Résztvevők! Kedves Érdeklődők!

    •  dsc9410 sm
    •  dsc9405 sm
    •  dsc9402 sm
    •  dsc9360 sm
    •  dsc8758 sm
    •  dsc8756 sm
    •  dsc8751 sm
    •  dsc8710 sm
    •  dsc8688 sm
    •  dsc8674 sm
    •  dsc8664 sm
charles vörösmarty

Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek aki megtisztelet bennünket a jelenlétével. Köszönjük a sok színvonalas előadást, az izgalmas kiállításokat, és a sok tartalmas beszélgetéseket.

Bízunk benne, hogy folytatva a megkezdett utat, a Climatters ezen túl is évről évre lehetőséget teremthet a szakma találkozására, az új eredmények bemutatására és a kapcsolatok ápolására, építésére.

Fontos lenne számunkra, hogy konferencia színvonalának további javítása érdekében visszajelzést kapjunk Önöktől. Kérjük, hogy támogassák a munkánkat az alábbi rövid értékelő kérdőív kitöltésével.

https://docs.google.com/forms/d/1UUona7x1VbOrTUhtywm7V4p2zwWDAU8Pg7w2yVSouL8/viewform?edit_requested=true

A konferenciáról itt találnak beszámolót:

http://uni-nke.hu/hirek/2017/05/25/klima-ugye-in-k

Az előadásokat folyamatosan töltjük fel a honlapra, és innen elérhetőek:

http://fenntarthato.uni-nke.hu/nyitolap/tudastar/publikaciok/climatters-eloadasok

Dr. Áder János köztársasági elnök üzenetét átadta

Kőrösi Csaba, igazgató - Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság

ader janos

Köszönet a meghívásért, és örömmel tolmácsolom a köztársasági elnök úr üzeneteit.

Urbanizáció és klímaváltozás – két olyan folyamat, amely nagymértékben befolyásolja a társadalmaink fejlődésének irányát, esélyeit és kockázatait, sőt szélsőséges esetben a ma ismert formájú civilizációnk sorsát.

Két olyan folyamat, amely döntően az emberi tevékenység eredményeként zajlik már évszázadok óta, s amelyek az utóbbi 30-40 évben exponenciális gyorsulást mutatnak, és éppen egy robbanásszerű szakaszban vannak.

Két olyan folyamat, amely eltérő hatással jár a bolygó különböző pontjain, de mindenhol korábban nem tapasztalt mértékű kihívások elé állítja a társadalmakat. Van, ahol egészen riasztó a jövőkép, s van, ahol a megnyíló lehetőségek felülmúlják a kockázatokat.

Két olyan folyamat, amelyek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Külön-külön nem tudjuk sem kezelni őket, sem a lehetőségeiket kiaknázni. A klímaváltozást okozó tevékenységünk több mint fele a városokban zajlik, s a klimatikus változások által fenyegetett közösségeink és az ember alkotta értékek többsége is a városokban található – csakúgy, mint a megoldások zöme.

Két olyan folyamat, amelyet nem lehet csak lokális szinten értelmezni. A klímaváltozás értelemszerűen sem okaiban, sem hatásaiban nem pusztán helyi jelenség, mint ahogy az urbanizáció társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai is - a piacok globalizálódásával és a tömeges migrációval már meghaladták a regionális léptéket.

De mennyire predesztinált a két folyamat? Mennyire kell elfogadnunk azt, aminek a kibontásával nemzetközi fórumok sora foglalkozik, ill. mennyiben kell törekednünk a folyamatok átalakítására?

A mai konferencia megnyitásakor hadd tegyek az asztalra néhány kérdést és két kérést:

Urbanizáció:

  • Az SDG-k megalkotásakor a kérdés hangsúlya a városiasodás és a városokat övező területek közötti folyamatok integrált értelmezésén volt. Ma számos nemzetközi fórumon mintha átcsúsznánk abba, hogy a városokat szigetekként próbáljuk értelmezni, s a működésük újragondolásában kevés figyelem jut a tágabb környezettel való integrációnak. Nem vezet-e ez tévútra?
  • A nemzetközi figyelem ma leginkább a megapoliszok burjánzására irányul. Nem kasszandrai jóslat ez, amit inkább elkerülni, mint kiteljesíteni kellene? Jó nyomon jár az ENSZ Habitat folyamata, amikor ezekre összpontosít? Bár a kép drámaiságához sok helyen nem fér kétség, a népességnek csak 9%-át adják a megapoliszok. Nem a közepes méretű városok kialakítása és működtetése volt az a cél, amit kitűztünk? A technológia fejlődése nem abba az irányba mutat, hogy a nagy méretek hatékonysága a jövőben kisebb léptékben is megvalósítható – jobb élhetőségi mutatókkal?
  • A városiasodás a világ számos pontján a vidék kiürülésével, az ott folytatott tevékenység értékteremtő jellegének leépülésével jár. Nem ugyanolyan fenntarthatósági kockázat van ebben, mint a városok túlburjánzásában?
  • A városainkban ab ovo integráltan jelennek meg a fenntarthatósági kihívások. Zömmel itt fogjuk megnyerni vagy elveszíteni azt a fordulatot, amelyet magunk elé vázoltunk a 17 SDG formájában. Készen állnak-e a globális jövőképet a város és környezetének szintjére lebontó tervek, és készen állnak-e azok az együttműködési mechanizmusok, amelyek valamennyi érdekelt felet egy irányba motiválják? 

A klímaváltozás:

  • A Párizsban megkötött megállapodás egyebek mellett a gazdaságaink átalakításáról szól. Hol állunk ennek a település-szintű lebontásában?
  • A klímaváltozás megelőzése és a már elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás gondolkodás-váltást, technológiai váltást jelent, ami együttesen a versenyképesség kulcselemei közé tartozik.  Készen állunk a versenyképességi terveink ilyen jellegű átvilágításával? Hiszen nemcsak arról van szó, hogy egy-két előírt paramétert (kibocsátás, energia-kosár tisztulása) hozni tudjunk, hanem arról is, hogy az átalakuló piacokon mennyire tudjuk erősíteni a pozícióinkat. Mert az nem kétséges, hogy piacok gyorsan átalakulnak. A tegnap fejlesztései nagyon könnyen elavulttá és meg nem térülővé válnak, ha nem kapcsolódnak a megcélzott jövőbeli állapot kialakításának tudatos folyamatába.
  • Készen állunk-e arra, hogy a klímavédelmet és az adaptációt szolgáló megoldásokat más piacokon is alkalmazható csomagban kínáljuk a nemzetközi partnereknek? 

Végezetül két kérés az akadémiai szféra felé:

  1. Kérem, segítsék a döntéselőkészítést a fejlődést meghatározó tényezők és folyamatok integrált értelmezésében. A kölcsönhatásoknak van alapvető logikája, de mindenütt más körülmények között érvényesülnek, és másként működnek. Az azonban biztos, hogy a leghatékonyabb, ha rendszert kívánunk kezelni. Ehhez még hiányos a kölcsönhatásokat tudatosan alkalmazó, tudományos evidenciákra épített eszközkészletünk.
  2. A fejlődésünket – városokon belül és körül – meghatározó nagy folyamatokban vannak billenő pontok, amelyek meghaladásakor minőséget váltanak az összegzett hatások. Tudjuk, hogy léteznek, de nem igazán ismerjük, hogy hol vannak. Segítsenek körülrajzolni őket, hogy a fejlesztések pragmatizmusa erősödhessen. (Még akkor is, ha idővel módosítanunk kell őket, mint magukat a távlati céljainkat is.)

A köztársasági elnök úr nevében megköszönöm az együttműködést, és sikeres tanácskozást kívánok.

Climatters 2017 / Klíma ügye(in)k 2017

Alkalmazkodás és jólét; a települések újragondolása

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete (NKE FFTK) nemzetközi tudományos konferenciát szervez az éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos rezíliencia és alkalmazkodás, természet- és társadalomtudományi kérdései témájában, különös tekintettel a települések, városi ökoszisztémák vonatkozásában.

2017. május 25.

A Konferencia programja

2017. május 25. (csütörtök) Szent László Kápolna

09:30 - 09:40  Prof. Dr. Patyi András – Rektori köszöntő

09:40 – 09:50  Kőrösi Csaba – Fővédnöki köszöntő, Magyarország Köztársasági Elnöke nevében

09:50 – 10:20  Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András Klímaváltozás és vízháborúk?

10:20 – 10:50  Prof. Dr. Charles Vörösmarty – Climate Change and Urban Development

10:50 – 11:20  Prof. Dr. Bartholy Judit


2017. május 25. (csütörtök) Orczy úti kollégium, földszinti előadó termek

12:00 - 13:30  I. szekcióülés blokk

1. Fenntartható városok – Elnök: Reith András

2. Települési vízgazdálkodás – Elnök: Haranghy Csaba

3. Fenntartható Fejlesztési Célok (SDG-s) – Elnök: Zlinszky János

4. Települési élelmiszerbiztonság – Elnök: Jozwiak Ákos

13:30 – 15:00      Ebédszünet, kiállítás

                            Kiállítás megtekintése, kapcsolatépítés

15:00 – 16:30  II. szekcióülés blokk

5. Városi ökoszisztémák – Elnök: Babocsay Gergely

6. Emberarcú gazdaság – Elnök: Szigeti Cecília

7. Urban Centres as Hubs for Deep Drawdown – Elnök: Mark McCafrrey

16:30 – 18:00      Kávézás és kapcsolatépítés

1/A Szekció: Fenntartható városok

Elnök: Reith András

A városok működtetése és a fenntartható várostervezés kihívásai egyre több olyan innovatív megoldást igényelnek, amelyek összehangolása bonyolult feladat. Az épületek, épületgépészet lehető legkisebb karbon lábnyommal történő megalkotása, a funkciók összehangolása, a városi működés tervezése és fejlesztése olyan feladat, amely sok ötletet és innovációt igényel, ráadásul dinamikusan változik, a kihívások és a technika fejlődése miatt. A szekció tárgya ezen intelligens várostervezés az épülettől a meta-szintig.

Előadó

Cím

Intézmény

Riesz Lóránt, Dr. Béres Gábor, Ilyés Edit

Karbonlábnyom-számítás a gyakorlatban

Herman Ottó Intézet

Szemerédi Eszter

Városi fenntarthatóság és a levegő minősége Győrben

SZE-KGYGK

Kiss Tibor

Városi fenntarthatósági stratégia

PTE

Póss Anett – Hartmann Mátyás – Tóth Ferenc

Alternatív lehetőség a települési zöldhulladék hasznosítására

SZIE

Orova Melinda Két városrészi fenntarthatósági indikátorrendszer
értékelése felújítási projekteken
ABUD Mérnökiroda Kft.

1/B Szekció: Települési vízgazdálkodás

Elnök: Haranghy Csaba

A települések működésének nélkülözhetetlen eleme az ivóvíz biztosítása és a keletkező szennyvíz kezelése. Számos városban ma már több száz kilométer távolságból érkezett ivóvíz található, a városok növekedésével a vízhiány egyre több települést érint. De ugyanehhez a területhez tartozik a városokat sújtó villámárvizek megfékezése, a hirtelen esőzések kezelése, illetve a városok közelében található természetes vizek megőrzése, az ott található élőhelyek biodiverzitásának növelése is.

1/C Szekció: Fenntartható fejlesztési célok (SDG)

Elnök: Zlinszky János

Az ENSZ SDG-keretrendszere 17 fenntarthatósági célt határozott meg, ezek összefüggései, keretei, és a városi környezetben történő alkalmazás meghatározó kísérlet a történelem során, külön kiemelve, hogy az SDG-keretrendszere városokra is létezik. A fejlődő világ városaiban törékeny a társadalmi egyensúly, magas a környezeti terhelés, jelentősek az egyenlőtlenségek. A megoldások tudományos keretekből indulnak, és döntéshozói szintre érnek. A híd-szerep és a jó példák használata egyaránt fontossá teszi a témát.

1/D Szekció: Települési élelmiszerbiztonság

Elnök: Jozwiak Ákos

Az élelmiszerek egyik fő úticélja a városi fogyasztó. A termelőtől a felhasználóig terjedő élelmiszer-lánc vizsgálata, annak átláthatósága, modellezhetősége fontos kérdés a fogyasztók biztonságos ellátása során. A kutatás nemcsak a jelenlegi élelmiszerláncra terjed ki, hanem arra is, hogy miként lehet biztonsággal ellátni a jövő városi lakosságát, úgy, hogy közben a mezőgazdaság is fenntartható, illetve az élelmiszer minősége is megfelelő.

2/A Szekció: Városi ökoszisztémák

Elnök: Babocsay Gergely

A városok zöld tüdőit jelentő zöldfelületek állapota, megfelelő fejlesztése, az építészet, a várostervezés és az innovatív ötletek együttes alkalmazása szabja meg, hogy egy sokkal változóbb környezetben mennyire lesz rezíliens a város és a benne található ökoszisztéma. A cél többféle: klíma-adaptáció, élhető környezet, építészeti innovációk (zöldtetők, zöld házak stb) ötvözése.

Előadó

Cím

Intézmény

Hankó Gergely

Üzenet a palackban

Termeszetfilm.hu

Molnár Tibor

A szervezett betelepítés és spontán bevándorlás demográfiai, gazdasági és ökológiai hatása Magyarországra a 18. században

PE Georgikon

Czédli Herta – Varga Zsolt

Zöldfelületek szerepének elemzése urbanizált környezetben

DE, Műszaki Kar

Kirovné Rácz Réka

Éghajlatváltozás katasztrófavédelmi vonatkozásai

NKE, Kat. véd.

Rosta Gábor

Közösségi kertek, városi mezőgazdaság holnap!

Városi Kertek Közhasznú Egyesület

2/B Szekció: Emberarcú gazdaság

Elnök: Szigeti Cecília

A gazdasági növekedés paradigmája helyett egyre inkább szükséges lenne egy emberközpontú gazdasági modell, amely képes figyelni a növekedés és a gazdaságosság szempontjain túl a fenntarthatóságra és az etikusságra is. Számos rész-területet érintő próbálkozás jellemzi a gazdaságelmélet történetét, és sok gyakorlati jellegű lépés is ismert (helyi pénz, körforgásos gazdasági rendszerek), de még mindig nem hódít ez a fajta gondolkodás. Meg kell találni az áttörés lehetőségét, hogy a gazdaság fenntarthatóvá váljon. A szekció mind az elméleti, mind a gyakorlati vonatkozások számára nyit lehetőséget.

2/C English Section: Urban Centres as Hubs for Deep Drawdown

Chair: Mark McCaffrey

Because of their density and economies of scale, urban regions are well positioned to reduce waste, increase efficiency and lead the way toward deep decarbonization. While most urban centres contend with poverty, crumbling infrastructures, inequalities and crime, which can be barriers to furthering the move toward a more sustainable future, some cities are leading the way to increased quality of life and greatly reduced carbon emissions. This session examines examples of strategies, practices and leadership that demonstrate a more sustainable, deeply decarbonized future now.

2/D Szekció: Városi energiarendszerek     Elnök: Hetesi Zsolt

A városok a Földön az energiasűrűség tekintetében a legelőkelőbb fogyasztói környezetnek számítanak. A jövő az éghajlatváltozás és az urbanizáció hatásai szempontjából is úgy tűnik, hogy a városokban dőlhet el. A városokat ellátó energiarendszerek „smart” és fenntartható minősége, és az arra való átállás hordozhat egy olyan technológiai kihívást, amelynek megoldása az egész Földön érezhető javulást eredményez az energiafelhasználás fenntarthatóságában.

Előadó

Cím

Intézmény

Somfalvi Jószef

Városi kommunális hulladék új, energetikai felhasználási módjai

Kaposvári Hulladékgazdálkodás Nonprofit Kft.

Németh Zsolt

Hulladék - energia

NKE

Hetesi Zsolt

Pécsi energiamodellezés

NKE

Dőry István

Kis energialábnyom, lakóközösségben Ny. Mo Egyetem, Sopron

A Kiállítói tér szereplői:

    • corka
    • klimabarat logo
    • mn bank logo szines atlatszo
    • nebih logo
    • rethy logo

MagNet Magyar Közösségi Bank

https://www.magnetbank.hu/

Értékalapú bankként alapelvünk az átláthatóság, a fenntarthatóság elveire alapozott üzleti döntéshozatal és felelősségvállalás. Olyan hiteleket, projekteket, ügyféligényeket finanszírozunk, amelyek a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, fenntartását szolgálják. Felelős befektetési és hitelezési politikánk révén aktívan keressük a kapcsolatot a valódi társadalmi értéket létrehozó, illetve a kiemelten környezettudatos vállalkozásokkal, míg a közösségi alapelvekkel ellentétes vállalkozások finanszírozását kizárjuk.
Hiszünk abban, hogy ügyfeleinkkel együtt alakítjuk a környezetünket, döntéseinkkel közösen hatunk a társadalomra és a helyi közösségekre, melyben élünk. Ezért lehetőséget adunk ügyfeleinknek, hogy döntéseikkel könnyedén szerepet vállaljanak jó civil ügyek támogatásában.


CORKA

A CORKA márka alapja környezetbarát, fenntartható fejlődést támogató matéria, a parafatextil. A magyar divatpiacnak évek óta szüksége van egyfajta korszakalkotó szemléletváltásra. A táska készítés új Szent Grálja világszerte újdonságnak számít. Manapság a divat világa is egy olyan terület, mellyel kifejezheted a környezeted és az azt körülvevő élővilág iránt érzett tiszteletedet, szeretetedet. Ezt megteheted úgy is, hogy közben a szépérzékednek és a lelkednek is örömet szerzel. A minőségpolitikánk magába foglalja mindazt, amit elvárhatsz: design, funkcionalitás, környezettudatosság.

 

Klímabarát Települések Szövetsége

http://www.klimabarat.hu/

A Klímabarát Települések Szövetsége azért jött létre, hogy megkönnyítse, segítse helyi, települési szinten az elkerülhetetlen változáshoz történő alkalmazkodást, a kihívásokra történő felkészülést.

Célunk, hogy minden felelősen gondolkodó polgármestert egy közösségbe invitáljunk annak érdekében, hogy segítsük a döntéshozókat, így egymást, hogy fenntartható, egészséges és összetartó közösségekben élhessük mindennapjainkat. Bízom benne, hogy Ön is hasznos, érdekes információkat talál honlapunkon és kedvet kap ahhoz, hogy csatlakozzon a Szövetség munkájához.

 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

https://www.nebih.gov.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2012. március 15-én alakult meg. A hivatal a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként országos hatáskörben felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását, küzd az élelmiszerhamisítások és a feketegazdaság ellen.

A hivatal küldetése a 2014-ben kidolgozott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a magyar élelmiszerlánc-biztonság védelme és javítása a termőföldtől az asztalig, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a vásárló minőségi élelmiszerrel találkozzon. Ennek érdekében a hagyományosnak mondott hatósági intézkedések hatékonyságának javítása mellett a NÉBIH nagy figyelmet fordít az ellenőrzésekből, vizsgálatokból eredő információk gyűjtésére, feldolgozására és közérthető módon való megosztására, kommunikálására.

A hivatal kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a szakmai érdekeken túl mindenkor eleget tegyen a magyar lakosság elvárásainak. Teszi ezt a folyamatosan fejlesztett laborhálózatával és a szerteágazó szakértelemmel rendelkező szakemberei által alkotott tudásbázissal.

Vallomások a Föld Napja alkalmából

Szerzők: A Fenntartható Fejlődés Kabinet munaktársai

2017. április 22.

Felelősek vagyunk a természetért, amiben és amellyel együtt élünk, hiszek benne, hogy odafigyeléssel, tisztelettel és tudatosabb fogyasztással, kiegyensúlyozottabbá válhat ez az együttélés.

( pont, mint egy kapcsolat)

Huszti Nóra

mother earth2

Nekem a Föld

Nekem a Föld egy erdő,

Hűvös, madaraktól csicsergő,

Ahol léptem alatt reccsen az ág,

Melyen apró bogár hada rág.


Nekem a Föld a tenger,

Száz meg ezer élőlénnyel,

Szemünktől rejtve a felszín alatt,

Ott, hol a láthatár kettéhasad.


Nekem a Föld csillogó patak,

Melynek partján gyermek kacag,

Testvérét hívja játszani,

Ugrálnak köröttük a fénysugarak.


Föld… te vagy az Élet,

Szelíd-szemű anyatermészet.

De legkisebb gyermeked ellened szegül,

Így válik véredből ellenséged.


Föld..., bocsáss meg nekünk,

Nem tudjuk, mit teszünk,

Lázadó kamaszként,

Csak magunkkal törődünk.


És Te? Te csak vársz…

Mint bölcs öreg, kit megpróbált az élet,

S míg erőd a végére nem ér,

Én csendesen hallgatom szívverésed.


Gyöngyösi Emese

Mindig is szerettem volna segíteni.

Nekem az adatott meg, hogy a környezet védelmével segítsek.

Van teendő, míg a szem ellát, míg a szív ellát.


CSernus Dóra Ildikó

A fenntarthatóság harmónia és egymásra utaltság. Egy élő és lüktető rendszer része vagyunk. Az lenne a feladatunk, hogy megtaláljuk benne a helyünket, és JÓT tegyünk mégpedig JÓL!

Hibázni lehet, és szükségszerű is, de apró léptekkel fejlődhetünk. Erre törekszem én is minden nap. Szeretném, ha jó példa lehetnék a fiamnak. És szeretném, ha még az ő fiának is lehetősége lenne gyönyörködni azokban a természeti csodákban, amikben nekünk részünk volt.

"Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól." John Donne


Besenyei Mónika

A szárazföldi gerincesek össztömegéről – Föld-napi töprengés

Minden véges rendszernek vannak korlátai, csak nem mindig tudjuk, hogy ezek pontosan hol húzódnak. A techno-optimisták szerint minden mehet így tovább, hiszen a leleményes emberiség minden kihívásra választ talál. A kissé jobban aggódók azonban azt mondják erre, hogy az ökoszisztéma károsodását nem lehet helyettesítő forrásokkal kijavítani, mert az élőrendszer nem pótolható, sérüléseit csak saját regenerálódása gyógyíthatja.

Megszokhattuk már, hogy a tényekkel, okszerűen végigvezetett gondolatokkal nehéz vitába szállni. Így az előbbi vita margójára hadd írok fel néhány számot. Amikor az emberiség éppen elkezdte nagy természet-átalakító munkáját, nagyjából 250 millió tonnára volt tehető a Földön a szárazföldi gerinces élőlények össztömege. Ennek túlnyomó része (> 99%) vadállat volt, azaz megállapítható, hogy a Föld eltartóképessége 250 millió tonna gerinces élőlény létezését teszi lehetővé hosszú távon.

Ha azonban egy mai adatot veszünk elő, ugyanerre a kérdésre vonatkozóan, akkor ugyanez a súly jelenleg 1800 millió tonna, amelyből csak ember 400 millió tonna, háziállat pedig 1350 millió tonna, azaz a vadállatok össztömege ötödére esett vissza, miközben a Föld szárazföldi gerinces élőlényei kb. 7-szer többen vannak, mint a Föld eltartóképessége. Sapienti sat.

Hetesi Zsolt

A Föld, egy nagy űrhajó, mely jótékony mosollyal hordoz bennünket széles hátán a kietlen világegyetemben. Itt az ember számára gyilkos sugárzások, nagy sebességű törmelékek suhannak és mínusz 270 C fok a hőmérséklet. NINCS ÉLET, csak a Földön!

VIGYÁZAT! CSAK EGY VAN BELŐLE!  De tényleg!

Minden hír, mely távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezéséről jut el hozzánk a média szenzációra éhes szemüvegén át, csalóka. Ezek a bolygók először is nagyon távol vannak. Legjobb esetben is 30-50 fényév környékén. A mi Napunk átlagos távolsága ide: 149 600 000 km, vagyis száznegyvenkilenc millió hatszázezer km. Saját csillagunk 389-szer messzebb van tőlünk a Holdnál és majdnem 90 000-szerese a Budapest-Moszkva távolságnak.

A fény csupán 8 perc alatt teszi meg ezt az utat. Vajon az emberi civilizáció megtépázott képviselői egy katasztrófa esetén mennyi idő alatt tennék meg a 30-50 fényévet, ha el nem tévednek és milyen állapotban szállnának ki az űrhajóból egy ismeretlen légkörű, felszínű, hőmérsékletű... stb. Bolygón? Milyen készletekkel rendelkeznének egy újrakezdéshez? Kéretik utánanézni azon űrhajósok egészségi állapotának, akik csupán pár hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson! Oda pedig több hónapos, tudományosan megkomponált felkészülés után és tökéletes egészségi állapotban juthattak csak, miután százezrek közül kerültek kiválasztásra. Minden „vélemény“ tehát, mely szerint az Emberiség majd átköltözik valamely másik bolygóra, alaptalan és felelőtlen butaság még, ha nagy tudósok szájából hangzik is el. Főleg azért kártékony, mert az emberek többsége számára azt a hamis látszatot kelti, mintha valamikor, esetleg nemsokára lenne esély egy ilyen költözésre. Pedig NINCS!

Földünk, tehát egy kivételesen jótékony űrhajó, mely akkor is mosolyogva hordoz a hátán bennünket, mikor mi kivágjuk az erdőket, lehalásszuk a tengereket, bepiszkítjuk a felszínt, a vizeket, a levegőt…

De miért és kinek is tesszük mindezt?

Saját gyermekeinknek és unokáinknak. Megéri? Szerintem nem.

VIGYÁZAT! TÉNYLEG CSAK EGY VAN BELŐLE! De tényleg!


Dr. Németh T. Zsolt

Március 22. a VÍZ VILÁGNAPJA!

Egy ünnepi különszámmal - ünnepi címoldallal, szeretnénk felhívni a figyelmet a VÍZ-hez való hozzáállásunk fontosságára! Bízunk benne, hogy ez a kis színes összeállítás mindenki számára tartogat hasznos és érdekes olvasni/néznivalót!

Aki bővebben szeretne tájékozódni a témában, szívesen látjuk a rendezvényeinken. Vagy keressen minket akár személyesen!

Gondolkodással teli szép hetet kíván a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet!

Tartalom:

  • Elérhető vízkészletek
  • 10 Tény a vízről
  • Ha március, akkor a víz világnapja! - Szöllősi-Nagy András
  • A víz és a nemzetközi politika: háború vagy/és béke? - Baranyai Gábor
  • Szárad az ország – kinek a lelkén? - Molnár Géza, Hetesi Zsolt
  • Globális vízpolitikai kormányzás – merre az előre? - Heincz Balázs
  • A palackozott víz története

Please visit our English website also: sustainability.uni-nke.hu

Elérhető vízkészletek

10 Tény a vízről

Szöveg: Dr. Németh Zsolt

    • dia1
    • dia2
    • dia3
    • dia4
    • dia5
    • dia6
    • dia7
    • dia8
    • dia9
    • dia10
  • Előző
  • Következő

Ha március, akkor a víz világnapja!

Szerző: Szöllősi-Nagy András

Big deal - hallom csendes, némi keserédes sóhajtással számos honi kollégámtól a tavaly novemberi sikeres Budapesti Víz Világtalálkozó (BVV) után. „Szép, szép, ám itt állunk lepusztulva a mi kis magyar víztudományunkkal hajdani dicsőségünk porló romjain, s alig történik valami a helyzet javítására - teszi hozzá az pesszimistábbja. - Mi lesz a szakmával és a hazával, ha ez így megy tovább?"

A cikk elolvasásához nyissa meg a PDF filet!

A víz és a nemzetközi politika: háború vagy/és béke?

Szerző: Baranyai Gábor

Az édesvizek mennyisége, hozzáférhetősége, minősége mindig is központi kérdése volt a nemzetközi politikának. Lord Birdwood, veterán brit gyarmati katonatiszt meglátása szerint a „mindazon tényezők közül, melyek az emberek közti kapcsolatokban politikai viszályt okoznak, a víz kérdése a legmakacsabb…. A legutoljára vízhez jutó közösség mindig gyanakvó a felviziek szándékai kapcsán”. Ez az állítás korántsem tűnik alaptalannak, ha figyelembe vesszük, hogy a világon több mint 260 országhatárok által osztott vízgyűjtő található. A nemzetközi vízgyűjtők felelősek a globális felszíni vízhozam 60%-árt, területük lefedik a Föld szárazföldi felszínének majdnem 50%-át, valamint ezeken él a világ népességének mintegy 40%-a.

A cikk elolvasásához nyissa meg a PDF filet!

Szárad az ország – kinek a lelkén?

Elemzés a víz világnapjára

Szerzők: Molnár Géza (Élő Tisza Alapítvány) – Hetesi Zsolt (NKE)

A vízmérleg számítása során a csapadék, a felszín (ideértve a vízfelszíneket is) és a növényzet párolgása, a beszivárgás, a felszíni, a felszín alatti hozzáfolyás, illetve lefolyás adatait veszik figyelembe, egy adott vízgyűjtőre vonatkoztatva. Mi a továbbiakban egy egyszerűsített vízmérleget elemzünk majd, ahol a felszín alatti vízmozgásoktól, továbbá a be és kifolyástól eltekintünk. Ezek az adatok részben érdektelenek mondandónk szempontjából, részben pedig a külföldről ilyesformán érkező vizek hasznosítatlanul és hasznosíthatatlanul folynak keresztül rajtunk. Ezzel együtt a hazai vízmérleg nagyon jó becslésére alkalmas a csapadék és a párolgás, továbbá a hazai lefolyás adatainak összevetése.

A cikk elolvasásához nyissa meg a PDF filet!

Globális vízpolitikai kormányzás – merre az előre?

Szerző: Heincz Balázs

A Világgazdasági Fórum évente, általában január második hetében, a Fórum éves davosi ülését közvetlenül megelőző időszakban adja ki globális kockázatjelentését (Global Risk Report). A dokumentumot a szervezet saját hálózatán keresztül, több száz szakértő bevonásával készíti el. A jelentésben szereplő kockázatokat – számszerűen 30 – két kategóriába sorolják, tematika valamint azok hatása illetve bekövetkezésének valószínűsége alapján.

A cikk elolvasásához nyissa meg a PDF filet!

screen shot 2012 09 10 at 9 02 42 pm

A palackozott víz története

https://www.youtube.com/watch?v=Se12y9hSOM0

A palackozott víz története 2010. március 22-én, a Víz Világnapján debütál és a Tárgyaink története stílusában mesél a mesterséges igénykeltésről. Hogyan vehetőek rá (nem csak) az amerikaiak, hogy félmilliárd palack vizet vegyenek hetente, amikor ott folyik a csapból? A kisfilm feltárja a palackozó vállalatok támadásait a csapvíz ellen és a csábító, környezetbarát reklámok bevetését, amivel a vele járó műanyaghulladék hegyeket tusolják el. A film arra kér mindannyiunkat, hogy térjünk vissza a csapvízhez. És ne csak úgy, hogy kerüljük a palackozott vizet, hanem, hogy támogatjuk a tiszta, mindenki számára elérhető vízért tett beruházásokat is.
További információ: http://storyofstuff.org/bottledwater/

Bemutatkozik a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet

A 21. század kezdetére az emberiség elkezdte vészesen felélni létezésének természeti alapjait. Az ember által előidézett változások immáron összemérhetőek a nagy földtörténeti korszakok közötti drámai átmenetekkel. Sürgős és érdemi irányváltásra van tehát szükség azért, hogy világunk látszólag mindent elsöprő változásai – túlnépesedés, urbanizáció, éghajlatváltozás, kimerülő természeti erőforrások, vízhiány – ne veszélyeztessék a jelen és jövő generációk boldogulását. A fenntartható fejlődés eszmerendszere ezen kihívásra kíván megoldást nyújtani a gazdaság, a szociális megfontolások és a természeti környezet közötti egyensúly megteremetésével.

A fenntarthatóság mára a modern állam szervezésének és működtetésének központi kérdésévé vált. Felismerve a kérdés jelentőségét a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem életre hívta a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinetet. A Kabinet célja, hogy önálló szakpolitikai központként a fenntartható fejlődés szempontjait megjelenítse az Egyetem oktatási, kutatási és kormányzati tanácsadó tevékenységének teljes spektrumán, valamint hozzájáruljon az Egyetem környezetbarát működtetéséhez.

A Kabinet azonban nemcsak hagyományos egyetemi oktatási és kutatási centrum kíván lenni. Törekvésünk, hogy hidat képezve az érintett szereplői csoportok – így a központi közigazgatás, az önkormányzatok, a gazdaság, a tudomány és a civil kezdeményezések – között széles körű társadalmi jelenlétünkkel hozzájáruljunk Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődéséhez.